A Krisztus utáni első évszázadokban az egyház még visszautasította a fegyverek használatát és az erőszakot

A IX-X. században ez a kép megváltozott ? a Bizánci (keleti) Birodalom az iszlám népek támadásai miatt nehéz helyzetbe került. A császár segítséget kért a római pápától. Ez nagy elismerés volt neki, hiszen 1054-ben a nyugati-, és keleti keresztyénség szétvált egymástól (nagy skizma).

A zarándokutak miatt NY számára is fontos volt, hogy keresztyén kézben tudják azt a vidéket, így a keresztes háborúk az egész keresztyénséget mozgósították, hogy a sátán kezéből megszabadítsák a szent helyeket, relikviákat, ereklyéket.

• • Háttere: 
    • a szent helyeket a pogányok kezéből megszabadítani
    • a résztvevők személyes meggyőződése alapján ? örök boldogságot ígértek nekik
    • világi okok: rang, vagyon
• Az első keresztes hadjárat:

1096-1099

Még 1095-ben I. Hexiosz bizánci császár segélykérésére hívták össze a clermont-i zsinatot, ahol II. Orbán pápa lelkesen biztatott mindenkit a keresztes harcokra ? nagy remények.

1096-ban indultak el azzal a reménnyel, hogy hamarosan visszafoglalják a területet (titokban remélve, hogy nem csak az iszlámoktól, de K-től is).

1097-ben visszafoglalták Nikaia-t, s visszaadták Bizáncnak.

Amikor azonban a normann keresztesek Antiokhiát meg akarták tartani saját maguknak, Bizánccal is összeütközésbe kerültek.

Ugyanez történt 1099-ben Jeruzsálem elfoglalásakor.

↓

Még kiélezettebb ellentét K és Ny között.

• Második keresztes hadjárat:

1147-1149

Közvetlen kiváltó oka: a moszuli emír 1144-ben elfoglalta Edesszát. 

Mo-n és Bizáncon keresztül elindultak a német és francia seregek III. Konrád császár és VII. Lajos francia király vezetésével.

A „küldetés” sikertelen volt, egyetlen eredménye a Bizánccal való újabb összeütközés. A franciák nyíltan hirdetni kezdték, hogy inkább a szakadár Bizáncot kellene meghódítani.

• Harmadik keresztes hadjárat:

1189-1192

a szeldzsuk törökök Szaladin vezetésével 1187-ben elfoglalták Jeruzsálemet, s egyesítették Szíriát, Palesztínát és Egyiptomot. 

1. Barbarossa Frigyes német-római császár, Oroszlánszívű Richárd angol király és II. Fülöp Ágost francia király egyesített erővel indult el. Barbarossa vízbe fulladt, Richárd elfoglalta Ciprust, Ágost visszafordult.

Jeruzsálemet nem sikerült visszahódítani.

• Negyedik keresztes hadjárat:

1202-1204

Velencében gyülekeztek a résztvevők (magyarok is). Hajóval kellett volna Egyiptomba szállítani őket, de a kereszteseknek nem volt pénzük. Ezért a velenceieknek cserébe az volt a kérésük, hogy foglalják el Velence számára a magyar király fennhatósága alatt álló Zárát. (A védők és a támadók is keresztesek ? ugyanaz az egyenruha).

Ez a hadjárat III. Ince pápa és a keresztesek közötti szakadáshoz vezetett ? a pápa kiközösítette a keresztes had résztvevőit.

A keresztesek ezután mindenben Velence igényei szerint jártak el, majd miután Alexiosz herceg fizetésképtelenné vált, majd meg is halt, a keresztesek saját érdekeik szerint cselekedtek ? 1204. ápr. 13-án elfoglalták Konstantinápolyt, s romjain létrehozták a latin császárságot (60 évig állt fennt).

• Eredmény:

• Jeruzsálemet nem tudták visszafoglalni, az iszlám, ill. török kézen maradt 1918-ig.
• A Bizánci Birodalom nyugati „segítséggel” teljesen összeomlott.
• A törökök eltanulták a nyugati haditechnikákat ? támadtak. Ezt mi magyarok is érzékeltük.
• A görög nyelv ismertté vált nyugaton
• Arab számok elterjedtek
• Pápaság ereje megmutatkozott
• Ereklyék tisztelete ? mindenki hozott, akár kereskedelmi szinten is
• Búcsúgyakorlat fellendülése