Evangéliumok
Az evangélium görög eredetű szó (ευαγγέλιον, euangelion), jelentése jó hír, örömhír. A kifejezés eredetileg a jó hír hozójának járó anyagi jutalmat jelentette. Jelentésmódosulást követően a szót elkezdték magára az üzenetre használni. Ezen könyvek szerzőit nevezzük evangélistáknak.
Az evangéliumok Jézus születését, életét, szolgálatát, keresztre feszítését és feltámadását írják le. A négy evangéliumot (Máté, Márk, Lukács és János evangéliuma) valószínűleg 65 és 100 között írták.
Az első írott evangélium valószínűleg a Márké (kb. 65 – 70), amelyet Máté és Lukács valószínűleg forrásként használt.
Az első három evangéliumot szinoptikus evangéliumoknak nevezik, mert számos vonatkozásban nagyon hasonlítanak egymáshoz. (szinopszis= együttlátás)
A negyedik evangélium, János evangéliuma, több szempontból eltérő képet mutat Jézusról és szolgálatáról. Az evangéliumok nyelve – az Újszövetség többi könyvéhez hasonlóan – a görög volt.
A négy evangélista hagyományosan használt szimbóluma, ill:
- Máté – ember (vagy angyal)
- Márk – oroszlán
- Lukács – bika
- János – sas
Az evangéliumok sorrendje a következő:
- Máté evangéliuma
- Márk evangéliuma
- Lukács evangéliuma
- János evangéliuma
Az evangéliumok sajátosságai
A négy evangélium különböző módokon, szerzőik egyedi szándékát tükrözve tesz tanúságot Jézusról.
Közös elemek
Számos elem valamennyi evangéliumban megtalálható:
- megkereszteli Keresztelő János
- tanítja a népet
- egyes tanítványokat kiválaszt maga mellé
- csodákat tesz
- betegeket gyógyít
- megtisztítja a jeruzsálemi templomot
- konfrontálódik a zsidó vallási vezetőkkel
- húsvétkor tanítványaival fogyasztja el az utolsó vacsorát
- Júdás elárulja
- Poncius Pilátus halálra ítéli
- keresztre feszítik
- meghal
- eltemetik
- harmadnapra feltámad a halálból
Az egyes evangéliumok jellegzetességei
Máté szövegéből kitűnik, hogy zsidókeresztényeknek íródott. Bátran használ ószövetségi képeket, hiszen ők azokat érthették. A zsidó szempontot hangsúlyozza, hogy a bevezetőben Jézus családfáját Ábrahámmal (a zsidó nép ősatyjával) kezdi.
Márk a pogányokból megtértekhez, konkrétan a Rómában élő keresztényekhez szól, nem használ annyi ószövetségi képet. Mk központi tanítása, hogy Jézus az Isten Fia.
Lukács szövegéből kitűnik, hogy görög műveltségű közönségnek íródott. Mátéhoz hasonlóan Lukács is kihangsúlyozza, hogy a Krisztus általi megváltás mindenkire vonatkozik, nem csak a zsidókra. Ennek első jeleként Jézus nemzetségtábláját nem Ábrahámig, hanem Ádámig vezeti vissza.
Ennek az evangéliumnak kiemelhető két jellegzetes vonása. Egyik a szociális érzékenység: Lukács különösen hangsúlyozza Jézus szegényekkel való törődését. Másik abból adódik, hogy Lukács amellett, hogy orvos, történész is volt, így jellemző rá, hogy pontos történelmi hátteret ad az eseményeknek.
0 Comments