Jézus életének korában Izráel egész területe a Római Birodalomhoz tartozott, de Nagy Heródes király közvetlen uralma alatt állt. Heródes halála után, Kr. u. 4-ben Júdeát és Samáriát a római helytartó felügyelete alatt álló zsidó főpap által uralt Palesztina nevű római tartományhoz csatolták. Galilea azonban, ahol Jézus felnőtt, megmaradt Nagy Heródes Király fia, Heródes Antipás negyedes fejedelme fennhatósága alatt, ahogyan Lukács írja Jézus életéről: „Tibérius császár uralkodásának tizenötödik esztendejében pedig, mikor Júdeában Ponczius Pilátus volt a helytartó, és Galileának negyedes fejedelme Heródes” (Luk3:1).

A zsidóságon belül abban az időben három jelentősebb elkülönült; vallási csoport alakult ki: a farizeusok, az esszénusok és a szadduceusok. Megemlítendők még a zélóták.

Farizeusok 

A farizeus név jelentése: „elválasztani”, vagyis a néptől elkülönült csoport voltak. Ők a zsidóság kispolgárságából kerültek ki, a Tórán és a többi szent iraton kívül a hagyományokat is mértékadónak és követendőnek tartották, hitték a feltámadást. Különösen szigorúan vették a szombat-törvényt (39 főtilalom volt és mindegyikhez 39 altilalom járult), továbbá a vallási tisztaságot és a tizedfizetést. 

Szadduceusok:

Közülük kerültek ki a főpapok, ők hajlottak leginkább a rómaiakkal való politikai kiegyezésre. Ők csak Mózes öt könyvét (Tóra) fogadták el mértékadónak, s így nem hittek a feltámadásban. Komoly ellenlábasai voltak a farizeusoknak.

Esszénusok:

Esszénusoknak (essenes = szentséges, istenfélő; más néven qumráni közösség). A Holt-tenger mellett a pusztában élő csoport szembeszállt az elvilágiasodott papsággal; szigorú aszketikus kegyességet gyakoroltak;vagyonközösségben éltek.

Zélóták:

Ezek szélsőséges nacionalisták voltak, akik terrorcselekmények elkövetésével küzdöttek a rómaiak ellen.

A Zsidó Messiásvárás 

A Szabadítót (mesiah) várták a zsidók, hiszen jövetelét isten megígérte és a próféták is hirdették. Sok zsidó remélte, hogy a „Felkent” király lesz, a Dávid trónján ül, tehát nyilván elűzi, legyőzi a rómaiakat. Egy harcos királyt vártak a Messiás személyében, éppen ezért nem tudták elfogadni Jézus béke-hirdetését, halálát, feltámadását.