A bűnesetkor, amikor az első emberpár engedetlenné vált Istennel szemben, bűnük büntetése az örök halál, vagyis a kárhozat lett. Isten azonban kegyelmes volt, s megígérte, hogy „eljön majd, aki a kígyó fejére tapos”, azaz elküldi a Messiást, aki eltörli a halál erejét, s örök életet ad. Mivel ember miatt lett a bűn, embernek kell bűnhődnie is. Ember azonban nem tehet eleget ennek, ezért kell magának az Istennek emberré lennie, hogy ezt a váltságot elvégezze.

Karácsonykor ezért született meg Jézus, az Isten Fia, akiben maga Isten lett emberré.

Jézus itt a földön számos csodát tett, tanított, gyógyított. Ezzel azonban számos ellenfelet szerzett.

33 éves korában aztán elérkezett az, amiért eljött erre a földre.

Virágvasárnap: Húsvét előtt egy héttel Jézus egy szamárcsikó hátán vonult be a fővárosba, Jeruzsálembe, ahol majd meg kell halnia. Tudta mi vár rá, de nem menekült, vállalta a szenvedést. 

Miért szamár? Mert Jézus nem harcos király, mint azok, akik lóháton vonulnak be egy városba. Ő a békét hozta.

Miközben vonult a városba, a tanítványok és a többi ember virágokat lengettek előtte, s felsőruhájukat terítették elé. Királyként fogadták: „Hozsánna! Áldott, aki jön az Úrnak nevében”. 

Nagycsütörtök: Jézus elfogyasztja a páskavacsorát a tanítványaival. Ezt a vacsorát a zsidók minden évben megünneplik az Egyiptomból való szabadulásra emlékezve. Akkor egy bárányt kellett feláldozniuk azoknak, akik hittek Istennek. A bárány vére volt a jel, ami által megmenekülhettek. Ezek az emberek megszabadultak.

Jézus a vacsorán másképp értelmezi ezt. Kenyér: „Ez az én testem, amely tiérettetek megtöretik” – ezzel utalva arra, hogy hamarosan meg kell halniuk.

Bor: „Ez az én vérem, mely tiérettetek kiontatik”. Erre emlékszünk mi is minden egyes úrvacsorán.

Vacsora után a Gecsemáné kertjébe mentek, ahol Jézus imádkozott, s könyörgött az Atyához, hogy ha lehetséges „múljék el e keserű pohár”, azaz ne kelljen végigjárnia a szenvedés útját. Ugyanakkor elfogadta a feladatát: „Ne az legyen, amit én akarok, hanem amit te”.

Ekkor megérkezett a katonákkal Jézus árulója, Júdás, aki 30 ezüstpénzért árulta el Mesterét. 

Péter meg akarta menteni Jézust, ezért kardjával levágta a főpap szolgájának fülét. Jézus azonban rendre utasította, s a szolga fülét meggyógyította.

Elfogták és a főpapok: Annás és Kajafás elé vitték. Ők hamis tanúkat állítottak, majd Istenkáromlással vádolták Jézust. Ők a zsidó törvények szerint senkit nem ölhetnek meg, ezért a római helytartóhoz, Poncius Pilátushoz vitték. Ő sem talált benne semmi bűnt, ezért nem akarta megölni. Először Heródeshez küldette, mivel Jézus galileai volt, ezért az ő hatáskörébe tartozott. De Heródes csak csodát akart látni Jézustól és ő sem ítélte el.

Aztán megostoroztatta. Katonái megostorozták, leköpték, töviskoronát tettek a fejére, bíborpalástot tettek rá. 

A főpap és a tömeg azonban nem szánták meg, „Feszítsd meg”-et kiáltottak.

Ezen az ünnepen mindig elengedtek egy rabot. Pilátus egy gyilkossal, Barabással próbálkozott, de a nép akaratára Barabás szabadult. Végül, amikor azzal vádolják Pilátust, hogy a császárnak tagadja meg az engedelmességet, ha elengedi Jézust (hiszen Jézus királynak nevezte magát), enged a követelésnek és kereszthalálra ítéli. De mossa kezeit, azaz nem vállal felelősséget ezért a tettért.

Közben Pétert felismerték a tömegben. Ő azonban attól félve, hogy Jézus sorsára jut, háromszor tagadta le, hogy ismeri őt, még mielőtt pénteken reggel a kakas megszólalt. (Ezt Jézus már előre megmondta Péternek, hogy így fog történni.)

Júdás, amikor látta, hogy Jézust ártatlanul ítélik halálra, megbánta tettét. Visszavitte a pénzt, amit az árulásért kapott, hogy engedjék el Jézust. De nem járt sikerrel. Ekkor Júdás felakasztotta magát.

Nagypénteken Jézus a kereszttel a vállán elindul a Golgota hegy felé. Útközben többször elesik, ezért Cirénei Simon segít neki vinni a keresztet.

Kezeit, lábait a fához szegezték. Keresztjére a következő felirat került: INRI (Názáreti Jézus, a zsidók királya).

Jézus hét szava a kereszten:

1. „Asszony, íme a te fiad, fiú, íme a te anyád” – mivel József meghalt már, Jézus halálával Mária földönfutóvá válhat. Jézus még szenvedései közepette is gondoskodik róla, hogy anyja nem maradjon egyedül, ezért tanítványára, Jánosra bízza.
2. „Még ma velem leszel a Paradicsomban” – mondja Jézus annak a gonosztevőnek, akit mellette feszítettek keresztre, de megbánta a bűneit.
3. „Atyám, bocsáss meg nekik. Nem tudják mit cselekszenek” – imádkozott Jézus azokért, akik bántották őt.
4. „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?” – mondta Jézus. Ekkor érezte a kárhozat gyötrelmét, azaz az Isten nélküli állapotot. Isten elfordult tőle, hiszen Jézus magára vette az egész világ bűnét. Ezt pedig Isten szentsége nem tűri el.
5. „Szomjazom” – ecetes vízbe mártott szivacsot nyújtottak neki. Azt azonban nem fogadta el, hiszen az ecet kábít, ő pedig tiszta ésszel akarta végigélni a szenvedést.
6. „Atyám, a te kezedbe teszem le lelkemet!”
7. „Elvégeztetett!”

Amikor kilehelte lelkét, elsötétült az ég és megrendült a föld. A templom kárpitja pedig, ami a Szentek szentjét takarta el, azt, ahova csak a főpap és csak egyszer egy évben lépett be, ahol az engesztelő áldozatot mutatták be. Jézus azonban bemutatta az egyszeri és tökéletes áldozatot, ezért nincs szükség további áldozatra.

Mivel jött a szombat, a testek nem maradhattak a kereszten. Ezért a két másik megfeszített lábát eltörték, így azonnal meghaltak (fulladással). Jézus azonban ekkor már halott volt, így az ő lábát nem törték el. Oldalába dárdát szúrtak, ezzel bizonyítva, hogy ő már halott.

Jézust Arimáthiai József sírjába temették.

Húsvét: az asszonyok (Mária és Magdalai Mária) elindultak a sírhoz, hogy bebalzsamozzák Jézus testét. Amikor odaértek, látták, hogy a sírt elzáró kő el van hengerítve. Egy fehérruhás alakot láttak, aki ezt mondta: „Miért keresitek a holtak között az élőt? Nincs itt, feltámadt!”

Magdalai Mária ott maradt, amikor Jézus megjelent, de Mária nem ismerte fel, mert azt hitte, hogy a kertész. Csak akkor ismerte meg, amikor Jézus a nevén szólította. 

Péter a sírhoz szaladt, de csak az összehajtott lepedőket találta.

Jézus többször is megjelent a tanítványainak, miután feltámadt. Tamás azonban nem volt ott az első találkozásnál, ezért nem hitte el. Csak akkor, amikor Jézus neki is megjelent és megmutatta neki a szegek helyét.

Majd Péternek is megjelent, s háromszor kérdezte meg, hogy szereti-e őt. Ezzel váltva ki a háromszori tagadást. 

40 nappal feltámadása után, Áldozócsütörtökön Jézus a tanítványai szeme láttára emelkedett fel a mennybe, s megparancsolta tanítványainak, hogy tegyenek tanítvánnyá minden népet.