Isten gondviselése
A deizmus szerint a Teremtő Isten magára hagyta alkotását. A Szentírás azonban arról beszél, hogy Isten nem csak megteremtette a világot, hanem fenntartja és bölcsen igazgatja azt. A Teremtő Isten világ-kormányzó, gondviselő munkájáról szóló kijelentés fontos része a Bibliának és a keresztyén hitnek.
Isten szereti a világot
Az ember Istentől való elszakadása kihatott az egész teremtett világra. Azóta a teremtett világ is szenved, várja a szabadulást. Isten azonban a megrontott világot is szereti, nem hagyta magára. Gondviselő szeretetét érezteti a természetben, történelemben, és az egyes ember sorsában is.
Gondviselés a természetben
Az özönvíz után az Isten megígérte: nem átkozza meg többé a földet az ember miatt. Gondviselő szeretete tehát nem személyválogató, s nem is érdemünk szerint osztja áldásait, hanem annak ellenére, hogy ilyenek vagyunk. A természetben ismétlődő szüntelen csodát már megszoktuk. Pedig a természetben évről-évre ismétlődő csodák mind Isten gondviselő hatalmát és bölcsességét dicsérik.
Gondviselés a történelemben
A hívő ember gyakran felismeri az Isten bölcsességét a népek történelmében is. Ő a történelem Ura, még akkor is, ha néha ennek az ellenkezője látszik. A történelemben sok minden megtörténhet, de annak létét és végcélját mindig Isten szabja meg.
Gondviselés az egyes ember sorsában
Az Úr minden teremtménye között az embernek viseli leginkább gondját. Minél elesettebb, annál jobban. A gondviselés nagysága a kis dolgokban ragyog fel: az ember hajszálait is számon tartja Atyánk.
A gondviselés eszközei
Isten gondviselő munkájában mindené teremtményét felhasználhatja, de ezek nélkül és ezek ellenére is elvégezheti azt. Szél ereje, nap melege, füvek gyógyanyaga mind-mind lehet eszköz, hogy céljait megvalósítsa. Ezek mindig az ember és a teremtett világ javát szolgálják. A hit tehát nem jelenti a gondviselés eszközeinek megvetését (nekünk is be kell vennünk a gyógyszert), de nem a szert tekinti mindenhatónak, hanem továbbra is Istenben bízik. Az Istentől kapott eszközökkel mindenki csak alázatosan élhet helyesen.
Aki hisz Istenben, annak természetes, hogy vannak csodák. Mi a csoda? Amikor Isten felfüggeszt valamilyen természeti törvényt. Ő alkotta a törvényeket, ezért viszonylagossá is teheti őket. Isten tettein csak az csodálkozik, aki a törvényeket tekinti istennek. A bibliai csodák mindig Isten gondviselésének eszközei, s az Ő dicsősége és emberek szabadítása a céljuk. Ezek minden esetben Isten szabad, hatalmas tettei. Jelek, hogy itt van Isten. Jézus csodái messiási jelek, melyek azt hangsúlyozzák, hogy valóban Ő az Isten Felkentje.
Miért engedi Isten a szenvedést?
A háborúkat, veszekedéseket, bajokat mindig az ember teszi, Isten kifejezett tilalma ellenére. Az ember nagyobb hatalmat akar, ezért lázad a világban lévő rend ellen. Ne vádoljuk Isten azért, amit magunk teszünk. Isten a világot jónak teremtette, az ember lázadása, bűne miatt jött be a sok nyomorúság.
Isten azonban ezt a gonoszságot is be tudja építeni gondviselő szeretetébe (pl. József története). Csak az a fontos, hogy a szenvedő ember mindig kapcsolatban maradjon Istennel, bízzon gondviselő szeretetében. Tőle fogadja el a szenvedést is.
0 Comments