A zsidó nép az Egyiptomból való szabadulás után 40 évig vándorolt a pusztában. Csak utána vonulhatott új hazájába. Mi volt ennek az oka? Alig három nap telt el a csodálatos szabadulás után, amikor a nép zúgolódni kezdett. Szomjasak voltak, de Marába érve is csak keserű vízre bukkannak. Mózes fadarabot dobott a vízbe, és az ihatóvá vált. Néhány nap múlva ismét zúgolódtak: „Kihoztál minket Egyiptomból, ahol jól lakhattunk, itt pedig éhen halunk.” Máris elfelejtették az egyiptomi nyomort. Az Isten mannát és fürjeket adott nekik táplálékul. Később ezek a zúgolódások többször megismétlődtek.

A zúgolódásnál is súlyosabb bűn volt az aranyborjú készítése. Míg Mózes a Sinai-hegyen 40 napig imádkozott és böjtölt, a törvénytáblákra várva, addig a nép arra kényszerítette Áront, hogy aranyborjút csináljon nekik. Mózes, gondolták, már biztosan elpusztult a hegyen. Mózes azonban lejött a hegyről, a vétkeseket megbüntette. Az aranyborjút pedig porrá zúzta. A nép egy csoportja máskor is fellázadt Mózes ellen. Meg akarták osztani a népet. Ezeket is megbüntette Mózes. 

Egy alkalommal tüzes kígyók támadták meg a táborozó népet. Marásuk halálos volt. Mózes egy póznára rézkígyót függesztett. Aki arra feltekintett, meggyógyult a kígyómarástól. A rézkígyó Jézus Krisztus keresztjének előképe. Aki rátekint -bűnbánatot tart, az meggyógyul a sátán-kígyó marásától, a bűntől.

Elérkeztek az ígéret földje, Kánaán határára. Kémeket küldtek előre a föld és népe kiismerésére. Jákob 12 fiának megfelelően 12 törzsre oszlottak a zsidók. Minden törzsből egy-egy kémet küldtek. Negyven nap múlva tértek vissza a kémek. Bizonyítékot hoztak az ország gazdagságáról. A kémek közül kettő: Káleb és Józsué az ország elfoglalására buzdították a népet, bízva Isten erejében és ígéretében. A többi kém azonban mindenféle hazugsággal riasztotta őket (óriások lakják, esélyük sincs elllenük). A nép ez utóbbiaknak hitt. Nem bíztak Isten segítségében. Kishitűségük volt a büntetés oka. Senki, aki felnőttként jött ki Egyiptomból, nem léphetett az ígéret földjére, csak Káleb és Józsué.

Áron és Mózes is büntetésben részesültek, mivel a nép egyik zúgolódásakor nem bíztak az isteni segítségben. Mózes kétszer ütött a sziklára, hogy vizet fakasszon belőle. Így azután először Áron halt meg a vándorlás folyamán, majd Mózes az ígéret földjének kapujában. Mózes a Nébó hegyéről még megláthatta Kánaán földjét, de lábát nem tehette be oda. 120 éves korában halt meg, sírját nem ismerjük. Áront és Mózest 30 napig gyászolta Izrael. Mózes utóda Józsué lett.

A pusztai vándorlás 40 éve a zsidóságot néppé, Isten népévé kovácsolta. Megértették, hogy Istennel hatalmasak, hogy képesek lesznek felkészülni a Megváltó fogadására. Isten nélkül viszont semmire sem mentek.

Józsué

Mózes még életében megáldotta Józsuét, és rábízta a nép vezetését. 

A Mózes halála fölötti gyász után elindultak a Jordán felé. A folyón túl hatalmas várost láttak, Jerikót. Kémeket küldtek, hogy fürkésszék ki a város erejét. A kémeket egy Ráháb nevű jerikói nő segítette, és így sikeresen teljesíteni tudták feladatukat. Józsué iránt akkor nőtt meg a bizalom, amikor átvezette a népet a Jordánon. Az átkelés így történt: A papok a frigyládával belegázoltak a vízbe. A Jordán vize erre felülről összetorlódott, lefelé pedig elfolyt a víz. Így Józsué száraz lábon vezette át a népet a Jordánon, éppúgy, mint Mózes a Vörös-tengeren.

Jerikó elfoglalása így történt. Hat napon át egyszer-egyszer körbejárta az egész nép a város falait. A papok elől vitték a frigyládát és fújták a harsonát. A hetedik napon hétszer járták körül a várost, és amikor a harsonák megszólaltak az egész nép csatakiáltásba tört ki. Erre a falak leomlottak, a várost elfoglalták. Ráhábnak és családjának megkegyelmeztek. A várost felgyújtották, az ott talált fémtárgyakat Istennek szentelték. 

Aj városa: A felderítő csapat tanácsára hallgatva Józsué csak 3000 embert küldött a harcba, de súlyos vereséget szenvedtek -amint később kiderült- Ákán bűne miatt. Ákán vétkezett, mert Jerikó ostrománál a zsákmányból elvett egy Mezopotámiából származó köntöst, valamint több arany és ezüst tárgyat. Isten parancsának szándékos áthágása miatt Ákánt és családját megkövezték az Ákór völgyében. 

Aj városa2: Új terv készült a bevételre. Az ellenséget kicsalogatták a városból menekülést színlelve, majd a város mögött éjszaka elbujtatott harmincezer harcos megtámadta, és felgyújtotta a várost. Ezúttal az izraeliek részesültek a zsákmányból. Aj város helyén Kr.e. kb. 1000-ig nem is létesült település.

Jerikó után Kánaán minden részét elfoglalták. Az elfoglalt területet a 12 törzs között felosztották. 

Józsué halála előtt, miután elfoglalta a hont, összehívott egy országgyűlést Sikemben. Józsué elmondta, hogyan maradhat meg Izrael a népek nagy tengerében. „Meg kell tisztítanotok magatokat a bűneitektől.” Az egész nép még egyszer elkötelezi magát Istenének.

Egy tanúkövet helyezett el a nép előtt: „Íme ez a kő lesz ellenünk bizonyság. Mert ez a kő hallja amit az Úrnak mondtunk. És hallja amit Isten nekünk mondott. Nem hazudhattok Istennek! Mert van tanúja a szavatoknak.”