A régi és viseltes gönc

Talán felmerül a kedves olvasóban, hogy miért kell még foglalkozni egy nagyon elhasználódott, nagyon régi telefonnal. Két érvem van a karbantartás/felújítás mellett:
– az első az, hogy szeretek barkácsolni, valahol kiélni az apró dolgokkal való babrálás iránti vágyamat (sajnos a Lego már nem az én játékszerem…)
– a másik az, hogy egy annak idején nagyon korrekt készüléket szerettem volna ismét használható állapotba hozni. Ehhez pedig mindössze két dologra volt szükségem: a telefon aljára, vagyis magára a házra, valamint a kijelzőre.

Innen is a cím: bújtassuk új köntösbe a régi telefon egyébként hibátlan belső szerveit, hogy jó legyen kézbe venni és használni – akár újra évekig.

Régóta szerettem már valamit kezdeni az ütött-kopott külső résszel, de amikor az érintőkijelzőt sikerült megrepeszteni, akkor biztossá vált: teljes ruhacsere kell! Azaz egy füst alatt cseréljük ki a karcos burkolatot, valamint a kijelzőt.

Először azt láthatjuk, hogyan is nézett ki a végén szegény telefon. A bal alsó saroktól a képernyő közepe felé tartva több repedés indult meg. Az érintőrész szerencsére sértetlen maradt, így a másik panel megérkezéséig használható maradt. Esztétikailag azonban nagyon csúnyán nézett ki, de nem csak ez. Látható a fehér burkolat kopása is, ami onnan ered, hogy egyszer oda érkezett a telefon egy esést követően. A másik sérülés a töltő körül keresendő, itt konkrétan kitört egy rész, mégpedig a legvékonyabb műanyag sáv. Tarthatatlan!

A második képen jól látszik a viseltes fehér és az új zöld ház. A színüket leszámítva teljesen megegyeznek, hibátlan illesztést lehetővé téve. Makulátlan állapotban, fóliázva kaptam meg kínai barátunktól mindössze másfél hét alatt! Ez rendeléseim között egyébként rögtön a csúcsra repítette!

A szép zöld ház mellett (abba most ne menjünk bele, hogy miért pont ez a szín lett…) az új kijelző – még a rajta levő fóliával.

Elsőre kicsit megijedtem, mert mikor betettem a másik helyére, képet ugyan mutatott, de nem érzékelte az érintéseket, hiába húztam bárhol az ujjaimat. Ez egy érintőkijelzőnél nem hátrányos dolog, szóval a félelmem nem volt megalapozatlan. De szerencsére kiderült, hogy csak user error volt, mert másodjára már nem volt ilyen gond.

A képe tökéletes, bár nem tudom, hogy meddig marad így. A tapasztalatom ugyanis az, hogy az utángyártott alkatrészek hajlamosak arra, hogy néhány helyen világos folt jelenjen meg rajtuk egy idő után. Eredetileg Sharp IGZO kijelzővel szerelt a telefon, 17 dollárért nem tudom, mennyire merjem annak gondolni a mostanit. Kíváncsian várom, hogy előjön-e és ha igen, mikor.
Ahogy eddig mindig, most is beépítő keret nélkül rendeltem, mert a gyárit tettem át az előzőbe is. Az eddigiek alapján ugyanis ez passzol igazán, az utángyártott alkatrészen levőt kénytelen voltam cserélni. Most már eleve így jött.

A régi az új mellett – jól látszik, hogy összesen 15 apró csavar fogja az alaplapot a házhoz: két oldalon négy-négy fekete csavar, alul és felül három-három, valamint középtájon egy.
Az új ház csavarfoglalatai alapján látszik, mit is kell kicsavarnunk. Itt nem a burkolat aljánál levő torx-csavarhúzó kell, hanem csillagfejű. Ez nagyban megkönnyíti a helyzetünket! A torx-csavarok kiszerelése megegyezik az ebben a cikkben található módszerrel.

Az alaplapot és az akkumulátort egybe foglaló rész kiszedése után van egy kis műanyag burkolat, amit még át kell tennünk az új házunkba. Ez rejti magában a hangszórót, a töltőcsatlakozót és a mikrofont – igyekezzünk nem kihagyni, mert enélkül bajban leszünk!

A következő apróság a LED-villanó. Könnyen feljön, nem kell erőlködni és a rajta levő ragasztóanyag az új helyére is odafogja!

Két apróság még: az új házhoz nem jár hangerő és bekapcsoló gomb, így a régiből kell átemelni. Az, hogy eredetileg fehér volt a ház és zöld keretbe kell beépíteni a fehér gombokat, még jót is tett a telefon kinézetének. Erről képek később. Könnyen járnak egy gumilefogatónak köszönhetően, némi kézügyesség, vagy egy apró fogó szükségeltetik hozzá. Fél perc és ezek is a helyükön vannak.

Látszik, hogy minden a helyére került, a csavarok is a helyükön vannak pár kivételével. Nincs más hátra, mint hogy bekötjük a kijelzőnket. A készülék bal oldalán, a hangerő gomboktól kissé bentebb látszik két csatlakozó, ami közül a külső felel az érintésekért (ez a rövidebb csatlakozó), míg a belső felel a megjelenített képért (a hosszabb csatlakozó). Igyekezzünk minél pontosabban a helyükre pattintani az érintkezőket, mert ha nincs minden a helyén, akkor vagy képünk nem lesz, vagy az érintéseket nem fogja érzékelni. Nekem ez utóbbival volt gondom, de másodjára már minden ment, ahogy kell.

És a végére tartogattam pár képet, amin látszik, hogy egy három éves telefonból hogyan varázsolhatunk újszerű mobilt. Természetesen gyorsabb nem lesz, hiszen a belső részek az idő folyamán használódtak, főleg az akkumulátor. De köszönhetően a Flyme rendszernek (erre a telefonra még mindig 5.1-es alapokon) a telefonunk mégis jól bírja, hiszen az energiagazdálkodási funkciókat nagyon eltalálták a Meizu-nál. 

Google Photos tárhely nagyobb méretű képekért!

Köszönöm, hogy elolvastad! Ha kedved támad barkácsolni, felújítani, bátorítalak, hiszen látható, mi lehet egy kisebb átalakításból!