Az Újszövetség leveleit két csoportra oszthatjuk. Az egyikbe Pál apostol levelei, a másikba az ún. katolikus, vagyis közönséges levelek tartoznak.

A levelek jelen sorrendjének megállapításánál nem azok keletkezési idejét, hanem tartalmi fontosságát tartották szem előtt.

A katolikus, vagyis a közönséges levelek nem egyes gyülekezeteknek vagy személyeknek, hanem az összes keresztyén gyülekezeteknek szólnak. Ilyen levél hét van, nevezetesen a Jakab egy, a Péter két, a János három és a Judás egy levele.

Pál apostol levelei, mint igazi levelek s alkalmi iratok, úgy az ő személyére, valamint a gyülekezetek életére nézve igen fontos történeti okmányok. A katolikus levelek ellenben voltaképpen nem is levelek, hanem csak levélformába öltöztetett értekezések különböző gyakorlati egyházi kérdésekről. Innét, hogy azokban a keresztyén gyülekezetek általános szükségletei vannak tárgyalva üdvös intésekkel kapcsolatban.

ÚSZ-ben összesen 21 levél van, ebből 13 a Pál apostol levele. 

Pál leveleit többféleképpen szokták csoportosítani:

a, Tanítói levelek a gyülekezetekhez: Római, Korinthusi, Galata, Efézusi, Filippi, Kolossé, Thesszalonika (rendelkezések a gyülekezet életével, mindennapjaival kapcsaolatban)

b, Pásztori levelek személyekhez, gyülekezeti vezetőkhöz: Timóteus, Titusz, Filemon

vagy:

a, Nagy levelek: Róm, Kor, Gal

b, Fogságban írt levelek: Ef, Fil, Kol, Filem

c, Pásztori levelek: Tim, Tit

A levélforma elemei: 

• Levél szerzője/feladó
• Címzés, megszólítás
• Üdvözlés (apostoli köszöntés) „Kegyelem néktek…”
• Bevezetés
• Tárgyalás, a téma kifejtése
• Befejezés
• Elbúcsúzás, a levél lezárása, személyes üdvözletek

A város:

Korinthus alapítása a Kr.e. 2. évezredben történt és hamar virágzó várossá nőtte ki magát. Mivel tengerparton feküdt, fontos volt a kereskedelem számára, szinte kereskedelmi központ lett belőle. Az idők folyamán azonban többször pusztított földrengés a városban, de mindig sikerült újjáépíteni. Kr.e. 146-ban egy bosszúhadjárat miatt földig rombolták és kiírtották a lakóit. 100 évvel később Julius Caesar újraalapította és benépesítette főként veteránokkal és felszabadított rabszolgákkal. A város híres volt kerámiáiról, de arról is, hogy sok templomot emeltek itt fel. Emiatt azonban egy nagy vallási keveredés volt a városban, ami a vallások egyes elemeinek összevegyítésével jött létre – ezt nevezzük szinkretizmusnak. 

Keletkezés:

Az első levél keletkezési helye Efézus, melyre az első levél végén tesz említést (1Kor 16, 8), nagyjából 54 és az azt követő évek. A Biblia két korinthusi levelet tartalmaz, de kiolvasható a két levélből, hogy egyéb levélváltás is volt az apostol és a gyülekezet között. Az első levélre tesz utalást az 1Kor 5, 9 – „levelemben már megírtam nektek”. Ezután következik az 1Kor, majd ismét ír Pál egy „könnyek között írt levelet” (2Kor 2,4 – „sok könnyhullatással írtam nektek”), valószínűleg azért, mert valamivel megbánthatták őt, végül a negyedik levél lesz az általunk ismert 2Kor, amelyet Pál Macedóniában ír meg. 

Tartalma:

A levelek tartalma több nagyobb csoportra osztható. 

Az első levél elején a pártoskodásról beszél, mint bűnről, hiszen nem szakítható részekre Krisztus. Ezután egy erkölcsi rész következik, melyben szót ejt az apostol a házassági életről is. Ezt követi a gyülekezeti élet nagy kérdéscsoportja, amelyben a különböző szerepekre tér ki Pál, de itt esik szó az Úrvacsoráról is. Végül a feltámadásról, annak rendjéről értekezik az apostol és első levelét lezárja az üdvözletekkel.

A második levél egyrészt szól – hosszan – az apostol és a gyülekezet kapcsolatáról, valamint a jeruzsálemi gyülekezetnek gyűjtött adományokról. Az apostoli tisztről szóló szintén hosszabb rész után üdvözléssel zárja Pál a 2Kor-t.

Fontosabb részek a levelekből:

1Kor 11, 23-26 – Úrvacsora szereztetési igéje

1Kor 13 – Szeretethimnusz