Jézus Krisztus ránk maradt tanításainak legtömörebb összefoglalói a példázatok, amelyekben nem elvont elméleteket, tanokat akart Krisztus az emberekkel közölni, hanem olyan gyakorlati életszabályokat, amelyek életünket újítják meg. 

Példázat: eredeti szó? parabola (tükör, hasonlat)-ot jelent. Ezek a példázatok a hétköznapi életből vett képekkel szemléletesen tárják elénk Isten eljövendő  – és Jézusban már jelenlévő – uralmának témáját és titkait. 

A példázatos tanításnak kettős célja van: 

– a kézenfekvő földi viszonylatok segítségével megvilágítja Isten országának dolgait

-a mélyebb értelem elrejtésével próbára teszi hallgatóit. 

Csak azok tudják megérteni a példázatokat, akik nyitott szívvel evangéliumként fogadják.

Ószövetségi előzmény pl. Nátán példázata, aki a szegény ember és a gazdag ember sorsán keresztül Dávid saját bűnére hívja fel a figyelmét. De a többi próféta (Ézsaiás, Jeremiás) is gyakran használta a példázatokat arra, hogy felhívja valamire a nép figyelmét.

Jézus nem félt közösséget vállalni azokkal, akiket a nép körében megvetettek (vámszedők, bűnösök). A farizeusok és írástudók gyakran támadták Jézust, mondván a Messiás-királynak nem lehetne ilyen kapcsolata az emberekkel. Erre válaszul hangzik el a három példázat.

Az elveszett juh

Egy gazdának 100 juha van, amelyből elcsatangol egy. A gazda utánamegy, megkeresi, de nem csak ennyit tesz, hanem a vállára is veszi. Mert számára a jószág nem csak egy vagyontárgy, hanem egy, a nyájból hiányzó élőlény, amit szeretni is lehet. A gazda még ünnepet is rendez, amikor megtalálja. A példázat második része csattanósan talál célba: amilyen kemény ítélet a farizeusi gondolkodás fölött, olyan öröm a bűnösnek: „nagyobb öröm lesz a mennyben egyetlen megtérő bűnösön, mint kilencvenkilenc igaz miatt”. 

Jézus nem mondott le a farizeusok által leírt vámszedőkről, bűnösökről – a gazda öröme a mennyei örömre emlékeztet.

Az elveszett drahma

Ez a példázat csak Lk-nál található meg. Folytatása, sőt fokozása az előző példázatnak. Egyrészt, mert kisebb értékről van szó, másrész csak tizedrésze az egésznek. Neki ezért az egy érméért is megéri felforgatni az egész házat. 

Az asszony is kitörő örömmel ünnepli meg pénze megtalálását. Lehet, hogy egy megtérő bűnös nem világraszóló esemény, de a menny lakói nagy örömmel ünneplik.

Tékozló fiú

Itt már kifejezetten az elveszett ember van előttünk. A kisebbik fiú önállóságra, szabadságra vágyik és nem törődik apja jogaival, érzéseivel, úgy tesz, mintha már meghalt volna. Ez az apa elleni lázadásnak számított, de az apa mégis engedi a fiát.

A fiú egy távoli vidéken kicsapongó életet él, vagyona elúszik, magára marad. Nyomora még nagyobb lesz, amikor zsidó fiú létére disznópásztornak kell szegődnie. De még a moslékból sem ehet, pedig annyira éhes, hogy az is jó lenne neki. 

Miért indul végül vissza?

• Magába száll
• Visszaemlékszik az atyai ház bőségére (a szolgáknak is jobb sora van)
• Belátja bűnét
• Kész volt a bűnbánatra
• Nem csak terv maradt, el is ment végül
• Az atyai ház közelségéért még a béresek közé is képes lett volna beállni

Hogy fogadja az Atya a fiát?

• Elé fut (várja!)
• Nyakába borul és megcsókolja
• Díszruhába öltözteti
• Örömlakomát rendez
• „Ez az én fiam meghalt és feltámadott, elveszett és megtaláltatott!”

Az idősebb fiú haragja, magatartása a farizeusok és írástudók Jézus iránti haragjára vonatkozik. Az atya szavai viszont azt tükrözik, hogy hogyan viszonyul Isten a bűnös emberhez és a megtéréshez. Ahogy az Atya fordul oda a megtérőkhöz, úgy kellene a nép kegyeseinek is hasonlóképpen tenni.

Ezt is nézd meg!